Szombat
1. Alkotónap Colette-tel, régiből újat, nadrágból táskát. Előre tudtam, hogy ez a téma nekem nagyon fog tetszeni! És tényleg!
2. A barátnőm is ott volt.
3. A hangulat, még az előzőnél is jobb volt és megint megismertem néhány nagyon kedves embert, köztük Barbarát, alias babobead -et, akinek gyönyörűek a gyöngyei, nyakláncai.
4. Hihetetlen, - mert ilyen még nem volt-, kész munkával tértem haza! Nagyon-nagyon jó érzés volt!
5. Hihetetlen, - mert ilyen végképp nem volt, mióta világ a világ, hogy is lehetett volna? - de én voltam az első, aki befejezte! :-) Na jó, hozzátartozik, hogy hímzett nadrágból varrtam a táskát, ezért a díszésre nem kellett időt fordítanom. De akkor is!
6. A lányom tetszésnyilvánítása, amikor meglátta a táskát.
7. A lányom kitörő öröme, amikor megkérdeztem, hogy kölcsön adja-e néha, ha az öltözékem feltétlenül lila-narancssárga virágos táskát kíván? "Miért, ezt nekem varrtad?! Sikítás, majd este táskával alvás.
És íme az alkotások egy része:
Variációk farmerra:
(Bocs Lányok azoktól, akié lemeradt, a blogger vacakol és bizonyos képeket nem hajlandó feltölteni, illetve lett olyan fotó, ami sajnos használhatatlan.)És hogy mit varrtam én? Hogy megtudd, el kell olvasnod a következő bejegyzést! :-)
Nekem pedig, hihetelen ez a lendület, ami az írásodban van... szárnyakat növesztesz? Mi a titka?:-))))))))) Az együttalkotás öröme okozza ezt?
VálaszTörlésAzt hiszem, ehhez kellenek az új impulzusok, akár a művészet más területéről is. Tőled, babótól, másoktól is. Tanulok,felfrissülök,és elkezd viszketni a hátam. A régi szárnyaim kicsit megkoptak, vagy csak én unom már őket - de reménykedem, hogy a viszketés azt jelzi, hogy már pelyhedzenek az új szárnycskáim! :-)
VálaszTörlés