A művészet a megtestesült Ige misztériuma előtt
Az Ószövetség törvénye kifejezetten tiltja, hogy a láthatatlan és a kimondhatatlan Istent "faragott vagy öntött képmással" (MTörv 27.15) ábrázolják), mert Isten felülmúl minden képi ábrázolást: "Én vagyok, aki vagyok"(Kiv, 3,14) A megtestesülés titkában azonban Isten Fia személyesen láthatóvá tette magát: "Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született." (Gal 4,4) Isten Jézus Krisztusban emberré lett: ő az a középpont, akihez fordulni kell, hogy az emberi létnek, a teremtett világnak és magának Istennek a titkát fel tudjuk fogni.
Istennek ezen alapvető kinyilatkoztatása, mint misztérium, bátorítás és kihívás a keresztények számára a művészi alkotások terén is. A szépség olyan kivirágzása fakad belőle, mely éppen a megtestesülés misztériumából szívta fel éltető nedveit. Megtestesülése révén ugyanis Isten Fia az igazság és jóság egész evangéliumi gazdagságát beleszőtte az embero történelembe, s ezáltal a szépség új dimenzióit is föltárta: az evangéliumi üzenet csordultig van vele.
A Szentírás így "kimeríthetetlen kincstárrá" (Paul Claudel) és "képeskönyvvé" (Marc Chagall) lett, melyekből a keresztény kultúra és művészet merített. Még az Újszövetség fényében olvasott Ószövetségből is mérhetetlenül gazdag inspirációk fakadtak. A teremtés, a bűnbeesés, a vízözön a pátriárkák sora, a kivonulás Egyiptomból és az üdvtörténet sok más személyéről és epizódjáról szóló elbeszélések megmozgatták a festők, költők, muzsikusok, dramaturgok és forgatókönyvírók fantáziáját. Hogy csak egy példát említsek: Jób a fájdalomnak égető és mindig aktuális problémájával újra meg újra felkelti a filozófiai, irodalmi és művészi érdeklődést.
És mit mondjak az Újszövetségről? A Szentírás szavai a születéstől a Golgotáig, a színeváltozástól a föltámadásig, a csodatévőtől a tanító Krisztusig, majd tovább azok az események, melyeket az Apostolok Cselekedetei mond el és János eszkatologikus szempontból szemlél, számtalanszor váltak képpé, zenévé és költeménnyé, melyek a művészet nyelvén mind a megtestesült Ige misztériumáról beszélnek.
A művelődéstörténetben mindez a hit és szépség egyik gazdag fejezete. Elsősorban a hívők merítenek belőle imádságaik és életük javára. A korábbi időkben, amikor még sok volt az írástudatlan ember, a bibliai képek egyenesen a hitet közvetítő katekézis jellegével bírtak. De a Szentírás ihlette műalkotások mindenkinek, akár hívő, akár nem, annak a fölfoghatatlan misztériumnak a tükröződései, mely körülveszi a világot és benne lakik.
P.S:Ezen a helyen nagyon sok alkotást találhattok, melyeket a Biblia ihletett.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése