A látogató

 Ma ünnepli a katolikus egyház Mária Erzsébetnél tett látogatását. A  nép ajkán Sarlós Boldogasszony ünnepeként él ez nap, mert valaha ilyenkor kezdődött az aratás.

Szent Lukács így ír a nap eseményéről:

Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik  városába
sietett. Belépett  Zakariás  házába,  és  köszöntötte  Erzsébetet.  Amikor
Erzsébet meghallotta Mária köszöntését,  szíve alatt megmozdult a  magzat,
és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: "Áldott
vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse? De  hogyan
lehet az, hogy Uramnak anyja látogat  el hozzám? Mert íme, amikor  fülembe
csendült köszöntésed  szava, örvendezve  felujjongott méhemben  a  magzat!
Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!"

Az én képem címe: Ajtó.
Ajtó, mert a Mária belépett Erzsébet ajtaján, amikor meglátogatta őt. De ez sokkal több annál. Mária látogatása szimbolikus, az általa megtett út előre jelzi gyermeke útját. A köztünk lévő utat a Megváltó tette meg, ő vállalta az út terheit, a vele járó áldozatot. Ő nyitotta ki az ajtót, amely elválasztott minket Istentől.
Ajtó, mert Mária hitével és igenjével mindannyiunk számára kitárt egy ajtó. Hogy belépek-e...?
Ajtó, mert Ő most is ott áll az ajtóban, zörgetve. És nekem van igenem? Hiszek-e, merek-e, akarok-e abban hinni, amit az Úr mondott nekem?