
Tavaly barátainkkal Ménfőcsanakon töltöttünk néhány napot. Azt terveztük, hogy minden családot meglepünk egy a hely szelleméhez illő ajándékkal. Sajnos, a csanakokat nem sikerült időben befejezni és azóta is ott porosodtak félkészen a kemence tetején. A napokban felébresztettem őket csipkerózsika álmukból, és ím már teljes szépségükben mutatkoznak meg.

A kép nem a fotóművészet csúcsa, de az jól látszik rajta, hogy a csanakok meglepetést tartogatnak a belsejükben.

Az utolsó égetés során a tűzből egyenesen a földbe került a csanak. Misztikus utat jár be a kerámia tárgy: földből lesz, víz által formálódik, tűzben edződik és az út végén megint a földben köt ki. Valamire emlékeztet engem ez a folyamat...
Nagyon örülök,hogy állandó olvasóm lettél,így rádtaláltam!:)
VálaszTörlésA folyamat.....igen,ez a mienk is..:)
Mónika, teljesen elvarázsoltak az alkotásaid!
VálaszTörlésÚgy örülök, hogy megtaláltam a blogod!