In Landírtól kaptam! Köszönöm. Ha ilyen díjjal jutalmazzák az embert, írnia kell önmagáról.Ha katalógusba kérnek tőlem önéletrajzot, csak valami ilyesmit szoktam írni:
Mindent, amit rólam tudni kell, elmondják alkotásaim. Vallanak ízlésemről, hitemről, kultúrámról, álmaimról. Egy gyertyatartó egy szó, egy kép egy egész mondat. Így rovom agyagba életem.
Többet szeretnétek tudni? Hát legyen.
Boldog ember vagyok. Van szép családom, hivatásom, otthonom, barátaim.
Hiszek abban, hogy nem véletlenül születtünk meg, hogy Isten gyermekeiként küldetésünk van a világban. Mindenkinek egytől egyig. Van akinek a nagyvilágot kell megváltania, van akinek csak a szomszédot kell felvidítania egy mosollyal, egy jó szóval. De ez se kisebb feladat. Hiszem, hogy nyomot kell hagynunk a világban. A lelkekben nagyot és fényeset, a természetben a lehető legkissebbet. Néha nagyon nehéz így élni, de igyekszem. És hiszem azt is , hogy
"A művészeti nevelés jobbá teszi az embert.
Hogy más legyen a hozzáállás a munkához,
hogy ne rabszolgaként ismétlődő funkciókat hajtson végre
a mindennapi betevő falatért, hanem kreatív módon dolgozzon."
(Dr Bolberitz Pál)
Világ életemben nagyvárosban éltem, és világ életemben, de legalább is amióta az eszemet tudom, falura vágyom. (Már dolgozunk rajta.) Szeretem a természetet, a népi kultúrát, de a modernben is meglelem a szépet. Szeretem az állatokat, a fákat, virágokat. Általában szeretem az embereket, de időnként az agyamra mennek. Olyankor nagyon jó egy kiadós séta a természetben. És újabban, legnagyobb meglepetésemre, szeretek futni. Szeretem még az irodalmat, a jó filmeket, szeretek/ szeretnék varrni, kötni, horgolni, kertészkedni, terápiás kutyákat képezni, különleges dolgokat sütni, főzni. Nem sorolom tovább. Mert a világ csodálatos és rengeteg felfedezni, megismerni, megtanulni, megtapasztalni való dolgot rejt.
Szerintem, mára ennyi elég belőlem. :-)
Örömteli, szép és kreatív napot mindenkinek!
Csak így tovább, hajrá!
VálaszTörlés