Az elmúlt hetekben "nagyüzem" volt nálunk, ugyanis olyasmit csináltunk, amit csak ritkán: 30-30 darab közel azonos tárgyat készítettünk alig három hét alatt. Váratlan, s némi túlzással, életmentő megrendelést kaptam, igen szoros határidővel. Annyira rövid volt az idő, hogy majdnem visszautasítottam a felkérést, de az én univerzális férjem először is azt mondta, hogy "Bátorság!", majd bedobta magát és az ő segítségével sikerült a rövid idő ellenére is elvégezni a vállalást. Nagyon fárasztó volt, ennek ellenére kellenek az ilyen munkák: önfegyelemre (semmi számítógép!) és kitartásra nevelnek. Tíz óra festés után még három órát sajgó tagokkal lehúzni, amikor már alig mozdul a csuklóm- hát ilyenkor kénytelen vagyok rájönni, hogy bírom én a gyűrődést, ha kell! :-) Most pedig már jól vagyok és felszabadult, mert amint leszállítottam a madárkákat és a borhűtőket, hazajöttem, bekapcsoltam a számítógépet és körülnéztem végre a blogvilágban!Üdv nektek írók és olvasók!