Ember tervez...

...aztán elbénázza. Terveztem, hogy a National Geographic felhívására, tudniillik, hogy fotózzuk le a a Föld egy napját, én is nevezek. Nem készültem gyönyörű fotókkal, csak az életünkből ellesett pillanatot örökítettem meg. Este fél 9 felé épp neki álltam, hogy feltöltsem a fényképet, amikor egy barátnőm telefonált. Számítógép előtt ülve nem lehet figyelni a másik emberre, ezért átmentem a nappaliba - vagy nevezzük inkább STUDIÓnak, wow! - hogy ne terelődjön el a figyelmem K.-ról. Ám a nappali, akarom mondani STUDIÓ asztalán, amúgy az étkező asztalunk, ott szemezett velem egy üregelésre váró darab. Realizálva, hogy beszélgetésünk nem röpke lesz, elkezdtem az üregelést. Dolgozni általában remekül tudok telefonálás közben is, legfeljebb a nyakam kap görcsöt. Nos, most még se működött a dolog. A makettnek szánt, az emberem által számomra előkészített darabot sikeresen úgy elvékonyítottam, hogy átlyukadt. Ez aztán a végét jelentette a telefonbeszélgetésnek és minden egyéb esti programnak, mert a makettet kellett megmenteni. A fotó feltöltése elmaradt, de itt azért közzé teszem, az OTTHON kategóriában. Our home is my studio. Vagy fordítva? Szerencsére a családomat nem zavarja, hogy csini kis otthon helyett egy munkahelyen élnek. Engem olykor igen. Még se megyek ki a műhelybe, mert akkor nem lehetnék Velük!