Még a Nap is sütött szombaton, hogy jelezze ez nap igazán jó nap lesz! Évek óta dédelgettem a gondolatot és halogattam a megvalósítását: felnőtteknek kerámiá készítési lehetőséget biztosítani. Mert azok számára, akiknek az alkotás nem jár együtt megélhetési kényszerrel, nem tudok jobb kikapcsolódást, felemelőbb időtöltést elképzelni, mint annak megtapasztalását, hogy a "semmiből", vagyis a használhatatlanból, a formátlanból, a ragacsos masszából (gubancos fonalból, üres papírból, stb) valamit ami szép, ami üzen, ami használható, ami másnak ajándék létre hozunk. Én úgy gondolom, hogy nem pusztán hobbi és időtöltés a kreatív munka, hanem egy nagyon is szimbólikus tevékenység, ami az egész nagybetűs életünkre nézve nagyon sok tanulságot hordoz. Persze, nem szájbarágósan - és ezért én se fejtem ki tovább a gondolatot, hogy miért fontos az (élet) alaktalan masszájából Valamit létrehozni.
Tény azonban, hogy úgy érzem, az alkotás, a kreativitás túl kicsi szerepet játszik az életünkben. Túl kevés szó esik róla és túlságosan elhisszük, hogy mi nem vagyunk rá képesek. A sport fontosságáról ma már naponta számos híradás szól - én se a sport ellen beszélek!- de arról nem szól a fáma, hogy építi az agyi és lelki pályákat az alkotó tevékenység (és a művészet befogadása - de ezt már csak suttogom.) Egyszer egy agykutatótól hallottam, hogy 11-12 éves korukig a gyerekeknek épp csak írni-olvasni és a számolási alapműveleteket kéne megtanulni, viszont rengeteget kéne - na mit? Agyagozni, rajzolni, zenélni, táncolni. Gyerekként ezt nem tehettük meg és a mi gyerekeink se nagyon tehetik. DE felnőttként választhatunk, hogy mivel töltjük el az időnket! Én azt javaslom, hogy válasszátok a kerámiázást! :-)És jobb hely erre nincs, mint Kékmadár fészke. :-)
Nagyon csábítónak néz ki... Gratula!
VálaszTörlés