Miből és miért él a művész?

Lehet, hogy néhányan kérkedésnek tarják majd, hogy megosztom az alábbi levelet (írója engedélyével). Valójában csak azért teszem, mert az ilyen és ehhez hasonló visszajelzések nekem nagyon sokat segítenek abban, hogy újra meg újra örömmel kezdjek a munkámhoz, hogy érezzem, van értelme a küszködésnek, az örök filléres gondoknak, az éjszakázásoknak, stb... Jó szóból élünk, mi művészek is, mint ahogy mindenkinek szüksége van arra, hogy bármi is a hivatása, kapjon pozitív visszajelzést, elismerést, köszönetet. Minél kevesebb a pénz, annál nagyobb szükség van a lélek valutájára. Kenyeret nem tudunk venni belőle, de nem csak kenyérrel él az ember. A lelket tápláló szó talán még a kenyérnél is többet ér (különösen ha paleolit diétán van az ember, amelyben a kenyér amúgy is tiltott ;-).

Kedves Mónika!
S... B... vagyok Veszprémből, illetve augusztusig végéig Szegedről, csak időközben ide sodort az élet... Muszáj végre írnom pár sort, hogy megköszönjem azt a sok szépséget, harmóniát, amit a blogján felfedezek nap nap után. Nem túlzás, ha azt mondom: ide járok pihenni. Esténként, amikor van egy kis lopott időm, megnézem az új kerámiákat, nézegetem a formát, a színeket, alakokat, csodálkozom és gyönyörködöm. Nagyon jóleső érzés töltött el, amikor két évvel ezelőtt meglátogattam egy volt kolléganőmet Kecskeméten, és a könyvespolcára pillantva megláttam egy Ön által készített művet. A kezembe vettem, megsimogattam, Kinga pedig büszkén mondta, hogy az osztályától kapta. Sokszor szerettem volna már írni, hogy megkérdezzem: hol lehet vásárolni a munkáiból, mégsem tettem meg eddig. Várom, hogy a sors összehozza a nagy találkozást, hogy egyszer csak szemtől szembe álljak valahol a kerámiáival, mert biztosan érzem, hogy eljön az a pillanat. Nem is olyan régen majdnem eljutottam egy kiállítására, épp az utolsó percben alakultak másképp a dolgok. Elfogadtam, úgy látszik, nem az az alkalom volt megírva. Várok hát tovább türelmesen, addig pedig figyelem a  blogot.
Mit is kívánhatnék önző módon? Végtelen alkotókedvet és -erőt, derűt, teremtő gondolatokat mindannyiunk örömére!
 Köszönettel: S... B...





Megjegyzések

  1. Nem tartom kérkedésnek, az ilyesmik erősítsék meg benned, hogy nagyon szükség van az alkotásaidra, a lelkedre

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése