Ha már az elmúlt év számvetését elkészítettem nem hagyhatok ki egy fontos esemény az elmúlt évből. Ősszel a kerületi önkormányzat támogatásával egy busznyi "kultúr munkás" elutazhatott 3 napra Velencébe, a Biennálét megnézendő. Fantasztikus élmény volt ilyen töménységben kapni a középkori kultúrát mint a jelenig ható hátteret, és a kortárs művészetet, mint a jövőt kutató élő valóságot.
Velence középkori utcáin, valószerűtlen,
díszletjellegű tereken át, melyek minden köve, minden épülete, díszítő eleme a
művészet és esztétika diadalát hirdeti jutottunk el a Biennále kiállító tereiig.
A Biennále meghirdetett témája „All the World’s Future” – „Az egész világ
jövője”. A kiállítás kapuján belépve a legújabb kori ember a középkorból a
vizionált jövőbe érkezett.
A jövőbe, amely annyiféle ahány nemzet s kiállító. A
jövőbe, mely legtöbb esetben ijesztő, kilátástalan, veszélyes, üres, kietlen,
lepusztult. Jövőbe, mely a múltban s jelenben élő jövőalakítók arcába dühödt,
kiábrándult, kétségbe esett kérdéseket vág. Kérdéseket, mely az időutazóban,
bennem, újabb és újabb kérdéseket szülnek. Sok alkotás megszólít. Sok mellbe
vág. Néhány taszít vagy hidegen hagy. Egy-kettő megrendít és még hónapokkal
később is újra meg újra felrémlik előttem, visszhangzik bennem.
„Az
ember kapcsolataiban formálódik meg” – állítja a 9. században élt kínai Lin
Csin apát Su La Ce (Sári László) könyvében. A művész az élményeiben formálódik, s a
velencei út rendkívüli, formáló tapasztalat volt. Kérdések, válaszok,
technikák, nézőpontok, különböző művészi gondolkodásmódok tömény tapasztalata.
Hasonló sűrűségű, intenzitású szembesülésre a világban jelenlevő irányzatok,
áramlatok megismerésére nekem még nem volt módom. S az is biztos, hogy ami ilyen
intenzív, az hat. Hat a gondolataimra, a személyiségemre, s így a munkámra. Ami
alkotás.
„Nem az a feladat, hogy megörökítsük a látott
világot, hanem az, hogy létrehozzunk egy világot,”- vallja Konok Tamás
festőművész, majd így folytatja gondolatát: „A művészet nem stíluskérdés, hanem
az egyéni ideának végsőkig kiművelt, következetes útja.” Ám ahhoz, hogy a
művész az egyéni ideáját végsőkig kiművelje és saját következetes útját járja,
szükségszerű, hogy más művészek ideáit s útjait megismerje. Ez az út számomra
sokat adott: nagyon sok kérdést és gondolatot, melyeket magamon átszűrnöm kell.
Ez a folyamat pedig saját alkotói utam alakulását fogja eredményezni. Új
tárgyak születését a jövőben a jövőnek.
Ennek a hatásnak és szűrésnek az első eredményeit láthatjátok majd, ha eljöttök jövő pénteken egy megnyitóra, melyen a velencei utazáson részt vett alkotóművészek reflektálnak az útra.
Ezekből a gömbökből, mint alakuló saját világom egy-egy darabjából, kiállítási tárgy lesz.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése